Sajnos jó ideje nem jelentkeztem amit indokolhatnék bármilyen fasz indokkal ,de az igazság az,hogy semmi kedvem nem volt.Nem csak a blogoláshoz hanem úgy összességében semmihez.Nem írtam,nem játszottam,edzeni se nagyon edzettem.Igaz,múlt hónapban elég sokat dolgoztam (264 órát)elég kevés pénzért.Legalább a sulim halad.Jó lenne már túl esni rajta.Nem tudom meddig bírom még ezt.Teljesen kilátástalannak érzek mindent és feleslegesnek.Már azt se tudom számon tartani mióta vagyok egyedül és ez is rá tesz egy lapáttal.A tetvedék faszbukkal is tököm ki van (újra). Úgy érzem,hogy már a kutyát nem érdeklem,közben én meg mindenkinek próbáltam/próbálok segíteni.Kezd elegem lenni,hogy mindig én vagyok az utolsó a fontossági sorrendben.Azt se tudom a fos társkeresőn is mióta rohadok de leginkább rám se néznek,nem ,hogy válaszolna is valaki.Azt hiszem ezt is feladom.Nem csak arról van szó,hogy nem tudok másban bízni de igazából már magamban sem vagyok biztos.Nemrég volt életem eddigi egyik legszarabb szülinapja ,ami nagyjából mindenről szólt csak rólam nem.Hihetetlenül elegem van már és nagyon dühös vagyok..Elegem van már a lenézésből.Ezt utálom a világon a legjobban.
Nagyából az egész életem azzal töltöttem,hogy megtanuljam megvédeni magam(és másokat) mert engem senki nem védett meg
mikor rászorultam volna.Hatalmas utat tettem meg ahoz képest aki voltam és sokat fejlődtem.
Ehez képest még mindig ott tartunk,hogy lenéznek és kinevetnek az emberek ha pl meg tudják,hogy biztonsági őr voltam.
Mindezt csak azért mert alacsony is vagyok és nem vagyok egy hájas disznó se nem egy kopasz kigyúrt állat.
Csinálhatok bármit úgy látszik ez nem fog változni.Tudom,hogy rinyálás az egész de úgyse olvas már a kutya se szerintem és valahogy ki kell adnom magamból.Nem érdekel ha valaki azzal jön,hogy "aki nem változtat annak nem szar eléggé "meg hasonló fene nagy életbölcsességek ,amiket általában olyanok gyártanak akik még soha nem voltak elkeseredve igazán vagy olyan  szarságokon ,hogy nem 140 ezerért hanem csak 120 ezerért kapott qrvaokos telefont..Nem egyszerűen arról van szó már,hogy nem tudok küzdeni ,vagy nem tudom mit tegyek..a miért a gond.Nem látom értelmét az egésznek.Sem párkapcsolati,sem anyagi semmilyen egyéb téren nem látom a nagybetűs miért?-et .És ha a miértre nincs válasz , az összes többi kérdésre adott válasz értelmét veszti...