A Lélegyüjtő



Epilógus




Lassan fél év telt el azóta,hogy George elvesztette az életét,majd visszakapta,de elvesztette a képességeit.Összeköltöztek végre Stephanie-val.És mivel már az "ügyosztályuknak"sem volt jelentősége,hiszen ők hárman voltak az utolsó tagok,és Olivía is halott volt,elkezdtek viszonylag "normális" életet élni.George szinte minden féle harcművészeti és küzdősport edzésre eljárt,Stephanie heves tiltakozása ellenére.Bár regenerálodó képességét elvesztette a harc tudását nem.Na meg a harci vágyát sem.Most is mint minden este már sötétedés után ért haza közös házukba.Elég igényes és pofás kis családi házat tudtak venni abból a pénzből amit az ügyosztálytol kaptak több éven át.Farmernadrágban,farmerdzsekiben lépett be és a kezében ott volt a sporttáskája.Wesco csizmája kopogott a márványkövön.
-Szívem megjöttem.-a férfi megprobálta felkapcsolni a villanyt de az nem reagállt.Ahogy szétnézett rájött,hogy sehol nem ég sem villany sem a tv nem megy,sem a sütő nem világít,és zene sem szól.Ez felettébb gyanús.Steph mindig elé rohan és minimum a zene szól de általába párja sütöget is mikor hazajön.Valami gond van.Ledobta a táskáját és a bajárat mellé készitett ébenfekete kardhoz nyúlt.A kard eltünt.Emlékezetből kivett egy kést a konyhafiókból.Fal mellet haladva elindult Steph szobája felé.A folyoson a falnak dölve,ülve találta meg Stephanie-t.Holtan.A lény ott feküdt vértől mocskos arccal és George-nak sikerült kivennie,hogy kivágták a szemét.Azok a gyönyörü szempárok helyén amikbe nézve szerelmet vallot most véres lyukak tátongtak.George kezébe temette a fejét és könnyeivel küszködött.Majd a sötétböl egy hang szólalt meg.Egy női hang:
-Szia szivem!Vissza tértem!-a sötétből egy hideg kék szempárbukkant elő,falfehér arccal.George észrevette a nő kezében a kardot.Ezúttal feladta.Nem fog harcolni.Jöjjön aminek jönnie kell.Élete utolsó pillanatában is Stephanie.t ölelte.Alig érezte amikor a penge átdöfte a szivét.A szíve ugyanis már összetört.Olivía közben elégedetten odalépkedett a telefonhoz oylan kecsesen akár egy manökken.A kardról csöpögö vér a szönyegen csikót húzott maga után.Felemelte a telefont és tárcsázott.George hangján szólalt meg.
-Szia Melissa,George vagyok..nagy gond van..igen nagyon sürrgős..át tudnál jönni..igen most..köszönöm..sokat segitesz ezzel..majd elmondom.-Olivía letette a telefont,és leült a nappaliban egy börfotelben.A sötétből közben egy árnylény jelent meg és akár egy kiscica úgy hajtota Olivía ölébe a fejét,Majd egy újabb lény jelent meg és lefeküdt a "gazdája "elé.Majd még egy és még egy.Végül a szobát ellepték az árnylények és Olivía elégedetten mosolygott.Már csak egy láncszem hiányzik és végre megnyitja a kapukat.Ezúttal nincs aki megállitsa.

A Lélekgyüjtő


16.Fejezet




Ameddigre Melissa odarohant ahol érezte Olivía jelenlétét addigra a jelenlét éppen belépésével eggyüt szünt meg.Hatalmas fehér villanást látott és reflexszerűen szeme elé kapta kezét.Ahogy szétnézett a szobában mindenhol furcsa fekete börű lények maradványai hevertek..és George holtteste.Amin viszont még Melissa is meglepödött az volt,hogy Stephanie életjeleit halványan bár de érezte.Eszébe jutott Robert szérúma és gyorsan megnézte,hogy nála van-e.Agódott,hogy a vérfarkas elleni küzdelemben elvesztette,de szerencsére nála volt.Csodálkozott,hogy sikerült időben védőburkot csinálnia maga köré,mielött az egész helyiség szétrobbant volna.Odarohant Stephanie-hoz.Fogalma sem volt,hogy a szert,hogy kell használni,de gondolta,hogy elég ha megitatja az áldozattal hiszen nem volt fecskendő hozzá.Stephanie szájába öntötte a szert.
-Robert csinálta,elvileg tudod tőle magadat is regenerálni..-Stephanie szeméből már majdnem teljesen kihunyt az élet szikrája,de ahogy a folyadékot sikerült lenyelnie,a szemei egy pillanatra fennakadtak ,majd köhögni és fulladni kezdett,Melissa észrevette,hogy a nő hasán tátongó lyuk lassan elkezdett beforrni.
-Hol van George?HOL VAN??-Stephanie könnyes szeméből sugárzott a kétségbeesés
-Steph..a párod..halott.
-Az nem lehet..hozd vissza kérlek!KÉRLEK!-Stephanie elvesztett párja miatt már hisztérikus állapotba került,könnyei már patakokban folytak.Nem tudta elképzelni,hogy George a férfi akit mindennél jobban szeretet,már nincs többé.-Ha a fele igaz-folytatta elgyengült hangon-ha a fele igaz annak amit rólatok smaragdokról mondanak akkor vissza tudod hozni!Bármit megadok csak hozd vissza nekem!-Melissa elgondolkodott és probált valamit kitalálni.
-Egy ötletem van..de valamit tudnod kell..
-Mond el kérlek!
-Ha vissza is tudom hozni,már ember lesz..Elvesziti a képességeit és emellet a szervezete folyamatosan fog romlani.Állandó kezelésre szorúl majd.
-Úgy érted..-Melissa bólintott.
-Ha nem gyógyitod folyamatosan akkor meghal!
-Mindig mellete leszek.-Melissa körbenézett és meglátta a férfi testét.Szörnyű állapotban volt.Teli volt sebhelyekkel és égési sérülésekkel.Alig volt rajta épp felület.Tudta,hogy ezek a sebek ha visszahozza ugyan beforrnak de ahogy mondta Stephaninak folyamatos ápolásra fog szorulni.A férfi teste elé lépett és jeleket rajzolt a levegőbe.Egyre intenzivebben és már már érezte,hogy el fog ájulni mikor sikerült.George ha lassan is de megmozditotta a kezét.Melissa kimerülten féltérdre esett közben Stephanie odarohant és az éppen felülő George nyakába ugrott.Olyan erősen szoritotta szerelmét mint még soha.Ezuttal már az öröm könnyei potyogtak szemeiből.
-Azt hittem elveszitelek!
-Akkor kvittek vagyunk szivem.Azt hittem meghaltál.
-Csak majdnem..-közben Melissa odalépett hozzájuk és közölte George-al,hogy mi is trtént vele pontosan és,hogy már nincsenek meg a képességei.A férfi bólintótt.
-Értem..a többiek?-Melissa megrázta a fejét
-Sajnálom.Mi maradtunk..
-Olivía?
-Nem tudom mi történt.De már nem érzem az életenergiáit.
-Szivem..-kezdte Stephanie-menjünk kérlek.
-Rendben Steph.Csak még valami-George odalépett Nilathak kardjához és magfogta a markolatot.Egy kis időre el is gondolkozott
-George!Menjünk!
-Ezt még elrakom.
-Miért? Is?
-Nosztalgia.-Bár George nem emlékezett arra amikor örjöngött miket csinált,de nem is ez volt az oka,hogy elrakta a kardot.Elővigyázatosság.De ezt egyik lánynak se fogja bevallani.De valahogy aggodalaommal töltöte el a tudat,hogy nem látta sehol Olivía holttestét.

A Lélekgyüjtő



15.Fejezet






George feldühödött vadként rontott be az Ereklyék Termébe.Ám belépve szinte megfagyott a látványtól.Az egész majdnem ugyanolyan volt mint öt évvel ezelött.De ezúttal nem Eve-et hanem Stephanie-t tartották fogva az árny csápok amik kinöttek Olivíából.George még két dolgot észrevett.Olivía kezében ott volt Nihlatak ébenfekete kardja,és éppen az elötte térdelő Stephanie nyakának szegezte a hegyét.A teremben négy árnydémon is sziszegve kerülgette George-ot.Pont olyanok mint öt éve.Ugyanazok az obszidián fekete szempárok merettek rá.Olivía nem vette le szemét Stephanie-ról:
-Nolám,nolám csak befutott a kis farkas.Én a helyedben nem pattognék mert még megszúszik a kezem.-a lények egyre közelebb értek a férfihoz.-Maradj nyugton és még az is lehet,hogy életben hagyom a ribancod.-George tudta,hogy Olivía ha igazat mond hanem,jelenleg bármit csinál igy Stephanie-t nem tudja megmenteni,valahogy el kell terelnie Olivía figyelmét,de legalább időt kell nyerenie..de hogy?
-Tudod egy görög mondás szerint "Minél inkább változnak a dolgok ,annál inkább ugyanazok maradnak"
-Nem egészen.
-Nem ,ebbe igazad van most te fogsz meghalni.
-Rendben.De Stephanie-t engedd el,azt se tudja ki vagy.
-Nocsak -Olivía felemelte a lány arcát,hogy az arcába tujon nézni-nem mesélt rólam drága exem?Ez borzasztó..
-Hagyjuk a szinjátékot.Hagyd őt elmenni .Úgyis én kellek neked.
-Még megfontolom,de elöbb le a fegyverekkel!-George nem tehetett mást lecsatolta magárol a kesztyűket,az ővét és a késtartó hevedert,még kabátját is ledobta.Közben probált minél közellebb kerülni Stephaniehoz és közben egy árnylényt sem tévesztet szem elöl,akik négykézlán sziszegve követték minden mozdulatát.
-Fegyvertelen vagyok.Még valami?
-Térdelj le!-George muszáj volt teljesiteni Olivía parancsát de közben még egy kicsit közelebb tudott kerülni a két nőhöz.Amint letérdelt két árnylény erősen lefogta a hónaljánál,és szinte ezzel egy időben Olivía felnevetett majd Stephanie felé fordult,és a nő arcát az állánál fogva a térdepelő George felé irányitotta:
-Jól nézd meg a hős szerelmesed!A nagy és hatalmas George!Most itt térdel elöttem mint egy kutya!Ezt a képet vidd magaddal a túlvilágra!!-Olivía az ébenfekete karddal átdöfte Stephanie hátát,és a penge a nő hasán tört elé miközben vékony ajkai közül vér buggyant ki.Olivía lerúgta a pengéről Stephanie testét majd lenyalta a kardról a nő vérét.
-Nos,hogy ezzel meg volnánk itt az ideje hogy kitépjem..
-A lelkem?-George szeme könnyes volt de még is groteszk mosolyba torzult arca-csak az a kár...hogy-szaggatottan beszélt és érzödött,hogy erölködik,hogy ki préselje a szavakat..nekem..olyan..már..NINCS!!!-George olyan könnyedén hajitotta le magáról a két lényt mintha ott se lennének.Izmai megdagadtak,puppilája teljesen beszükült,innye felhúzodott és a levegő elkezdett körülötte vibrálni.Olyan volt mintha vékony vörös és fekete jelzőfüst réteg venné körül és már szinte fénylett.Egy pillanatra még Olivía is megrettent ,nem tudta mi történik,de mikor George széttárva karjait torka szakadtából üvöltött az árnylények is rettegve hátráltak elöle.De űrnöjük iránti hűségűk erősebnek bizonyult és az egyikük rászánta magát a támadásra.Akár egy puma úgy ugrott rá a férfira,készen rá,hogy elharapja a torkát.A férfi viszont hihetetlen gyorsasággal még a levegőben elkapta a lény nyakát és a földre teritette.Miközben ránehezedett a földön fekvő áldozatára és az apró ám tűhegyes fogakat rejtő állkapcsát szóritotta George ügyet sem vettett a közben vállát marcangoló második lényre.A féfri végül sikerrel járt.z alatta fekvő lény alsó és felső állkapcsát is meg tudta markolni és olyan erővel húzta két ellenkező irányba,hogy szószerint kettészakadt.Majd a vállát marcangoló lény kezét megragadva sikerült támadóját maga elé dobnia.A földön hanyat fekvő lény probálkozott szabadulni de George nem engedte el a kezét.Bakancsával a lény vállára taposott és olyat rántott a lény karján,hogy az tőböl kiszakadt,majd hatalmasat rúgott a lény torz fejébe,ami végigurult a termen.A maradék két árnylény úgy keringett körülötte akár a cápák de egyelöre nem támadtak.Majd hirtelen egyikúk,éles tüskében végződö csontos farkával arcon csapta George-ot.A férfi ügyet sem vetett az arcán kelletkezett vágásra,de amikor a lény felbátorodva sikerén újjab csapásra lenditette farkát,George ezúttal gyorsabb volt és megmarkolta a testrészt mielött az célba ért volna.Majd akár csak egy kötelet a csuklójával tekert rajta egyet.A lény nem tudott menekülni.A férfi két kézre markolta a lény csontos farkát,nem törödve a kezét vágó tüskék okozta fájdalommal és a saját tengelye körül úgy kezdett forogni akár egy kalapácsvető.Majd olyan erővel vágta a lényt a falhoz ,hogy az a felismerhetetlenségig szétroncsolodott és már csak egy nagy fekete pacának tünt a falon.George azúttal nem várt arra,hogy őt támadják.Űvöltve vetette magát az utolsó árnylényre,és mikor sikerült felboritania,rátaposott a lény mindkét vállára,legugolt és szinte megállás nélkül teljes erőböl ütötte a lény fejét,mind addig amig már a puszta padlót nem ütötte.Diadalittasan vonyitott akár egy farkas ,majd négykézláb megindult Olivía felé.A nő egyből felé csapott volna a karddal de George gyorsabb volt és karmaival olyan erővel csapott rá a nő karjára,hogy könyöke felett leszakadt.Olivía síkitva hátráblépett a vérző csonkot markolászva de aztán elvigyorodott.
-Kicsit unalmas vagy-a levágott testrész helyén fekete füst kezdett gomolyogni és mikor a füst eltünt teljesen épp testrész volt a helyén-Doktor úr tudok majd zongorázni?-De olivía már hiába beszélt,George-ban már semmi emberi nem maradt.A férfi hirtelen megragadta Olivía karját,magához rántotta és mögé került.Majd mindkét karját sikerült leszoritania.Olyan erővel harapott a nő nyakába,hogy reccsent.Majd kicsit elörébb tolta Olivíát és teljes erőböl bele térdelt a gerincébe.Ezt még háromszor megismételte ameddigre a nő gerince megatta magát és hangosan csattanva kettétört.Olivía teste morbid szögben földre zuhant.A nő mégis nevetett majd nevetése vihogásba váltott.
-Hát legyen!Ha te így én is igy!-A nő háta mintha szétrepedt volna,majd minden testrésze szétnyilt.A szétnyílt részek alatt felbukkanó test olyan fekete volt mint az árnylények akiket gazdájuk megidézett. Mintha egy bábból bújna ki,tulajdonképpen levedlette a bőrét.És közben folyamatosan nővekedett.Ami pár másodperccel késöbb George elött állt az nem volt fogható semmi máshoz!Még mindig humanoid teste volt,de hátából három pár szárny állt ki,kazei megnyúltak és újjai hatalmas karmokban végzödtek.Feje leginkább egy gyikhóz hasonlitott,nem volt fülkagylója vagy orra.Három pár obszidián fekete szeme felett egy hetedik is volt ami foylton változtatta a színét.A lény hatalmas volt,legalább négy méteres,éppen,hogy elfért a teremben.Elörehajolva pokoli hangon a férfira üvöltött ,igy láthatóvá válltak három sorban sorakozó tűhegyes fogai amikböl több száz lehetett.Az üvöltés viszhangzott a teremben.A lény hatalmas karmos kezével megragadta Georgeot és falhoz vágta.A férfi úgy pattant fel mintha meg se érezte volna,de a lény újabb támadásba lendült.Hátán lévő szárnyak csápokká formálodtak,és az egyik ilyen csáppal oldalba vágta George-ot.A férfi végiggurult a padlón,de amikor a második ilyen csáp elötte furódott a padlóba,ő lendült támadásba.A csápon végig szaladva,a lényre ugrott,és páros lábbal a lény mellkasába rúgott majd hátra lökte magát.A levegőben meg pördült,igy éppen kikerülte a két másik felé csapó csápot,és négykézláb érkezett a földre.Mielött a csápok újra elérték volna ,felugrott és a lény hasába mélyesztette karmait.A csápók vége lándzsákká formálodott és az egyikkel a lény beledöfött George vállába,de a férfi közben karmai segitségével elkezdett felfele haladni a lény testén,ügyet se vetve a közben beléfúrodó csápokra.Mire felért a lény arcához már a vállába a combjába az oldalába és a hasába is belefúródott egy egy csáp.Beleüvöltött a lény arcába majd karmaival ugy csapott a lény arcába,hogy azok három obszidián szembe is beleméyledtek.A George-ba fúrodott csápok segitségével a lény elhajitotta a férfit.Hatalmas kezeivel ercát fogta amiböl fekete folyadék szivárgott.A férfi kihasználta ezt az előnyt és oda gurult az ébenfekete kardhoz,majd felkapva a fegyvert szinte egyből támadásba lendült.A lény térdére csapott és a kard olyan könnyedén vágta át mintha csak a levegőbe csapott volna.A lény féltérdre rogyott miközben a csonkjából egyre jobban ömlött a fekete folyadék.A lény hatalmas kezével a férfi felé mutatott.Tenyeréből hatalmas villámcsóva lövelt ki.A férfira záporozó villámokat mintha a körülötte izzó vörös fekete ködszerü anyag felfogta volna.George lassan és erölködve de haladt ellenfele felé.A lény észrevette,hogy George körüli vörös fekete köd egyre halványodik.A férfi viszont ebben a pillanatban hatalmasat ugrott és a kardjával egyenesen a lény fejére csapott.A kard egészen a lény szintváltogató szeméig szinte akadály nélkül haladt,ám amikor az ezüstösen ragyogó szemhez ért a penge,mintha beleragadt volna.A lény egyik csápjával elhajitotta magától a férfit,de a kard továbbra is a szemében maradt.Egy fény csóva tört elö a szemből,majd egy második és egy harmadik majd egyre több.Majd miközben a lény földöntúli üvöltése betöltötte a termet,mintha egy vakú villant volna,és a lény szétrepülő testrészei betöltötték a szobát.George pedig utoljára örjöngött.

A Lélekgyüjtő



14.Fejezet.



George csak enyhe szédülést érzet,regenerálodó képpeségének hála a teleportáció nem túlzottan viselte meg.Elsö ránézésre fogalma sem volt hova kerülhetet.Hatalmas gáz tartályokat és csöveket látott,a gáztartályok a folyóso két végén helyezkedtek el,elsö ránézésre legalább hat,de a köztük lévő út naggyából annyira volt széles,hogy két ember szűken de elfért volna rajta.George feszülten figyelt.A tartályok mögül halk csoszogást hallot.Fémkarmai kicsusztak kesztyüjéböl.Négy különböző forrás,tehát négyen vannak.Szagukból ítélve zombik.Az első zombi már ki is jöt a tartály mögül,majd George szép lassan meg pillantotta a többit is.Az első zombi ütés távolságba került és a férfi nem késlekedett.Jobb kezével olyan erővel csapta meg a zombi fejét,hogy érezte amint a pengék áthatolnak a koponyán.A zombie akár egy zsák ugy terült el.A mögötte álló zombi voszont már a férfira vetette magát,de George még idöben elugrott.Megcélozta a feje felett az egyik csővet,és könnyedén kettévágta.A csőböl forró gőz ömlött ki,és a férfi kesztyüs kezével késlekedés nélkül meg is ragadta majd az élőholt szájába nyomta a csövet,a hús sisteregve olvadt szét az iszonyatos hőtöl,újabb ellenfélt intézett ugyan el de tul sok idöbe tellet,a két másik zombi már túl közel jött.Mindkét kezével az egyikük mellkasára csapott,és érezte amint az egykori ember bordái pálcikaként széttörnek majd,belemélyednek a húsba.A testet pajzsként maga elött tartva ellökte a mögötte álló ellenfelét majd a tartályhoz nyomta a kapálozó zombit.A lény hörgöt és üvölteni probált de a forró gáztartály olyan meleg volt,hogy nem sok időbe tellet amig a hús és bör darabok teljesen rá nem olvadtak.George a még mindig földön fekvő ellenfele felé fordult és bakancsával rálépet a lény mellkasára.A zombi kapálodzott ugyan de a férfi sokkal erösebb volt.Másik lábával fejberúgta a lényt,és fogak repültek ki a zombi szájából.Maj mégegyszer rárúgott és már hallani lehetett ahogy törik az álkapcsa.George ezt mindaddig folytatta amig azt nem vette észre,hogy már nincs is mit rúgdaljon.Pépesre zúzta élőholt ellenfele fejét.
-EZ MINDEN AMIT TUDSZ??ÉRZEM A SZAGOD,TUDOM,HOGY NEM VAGY MESSZE!MEGTALÁLLAK ÉS EZÚTTAL VÉGLEG MEGÖLLEK!!

A Lélekgyüjtő




13.Fejezet.



Matt egy könyvtárban találta magát.Még rendkívül kába volt és szédelgett is de ezt első ránézésre megállapitotta.Még annak ellenére is,hogy egy villany sem égett.
-Isten hozott!-egy ismeretlen férfi hang szóllalt meg Matt mögött valahol a sötétben-de az Ördög visz el!-Matt anélkül,hogy hartanézett volna lehajóltés oldalra vetette magát.Ellenfele teljes erőböl egy asztalnak csapódott és fel is boritotta azt.Mattnek másodpercek alatt sikerült felmérnie,igy már szembe lévő ellenfelét.A férfi magas volt és vékony,vörös öltönyt és fehér nyakkendőt viselt.Ragadozó szemei Matt-et pásztázták miközben fenyegetően felhúzta ajkait,hogy még jobban látszódjanak hatalmas szemfogai.Szinte látni se lehetett olyan gyorsan rohant oda a férfihoz,de Matt még időben hanyatt vágta magát és igy csak a lavegőt találta el hatalmas karmaival.A férfi a padlón feküdve elörántotta az egyik dobótört ,alhajitotta és ezzel egy idöben hátréb csúszott.A vámpír meglepettentapasztalta,hogy a kés ugyan arcát megkarcolta de igazából nem okozott komolyabb sérülést.
-Ostoba!Elhagyott a híres szerencséd?Elhibáztad.
-Dehogy hibáztam el!-a férfi újabb kést dobot el ami ezúttal még csak meg se karcolta ellenfelét,és a vámpír túl késön döbbent rá mi történt.Felnézve ugyanis már csak a zuhanó hatalmas ventillátort látta.Matt tudta,hogy ez nem okoz komolyabb sérülést ellenfelének de legalább meglepi és nyer egy kis idöt.Sajnos az idö túl kevésnek bizonyult,mert bár télleg ledöntötte a vámpírt a lábáról a fémszerkezet ,de inkább csak a meglepetés miatt és nem csak,hogy szinte azonnal fel is pattant,de a tárgyat egyből Matt felé hajította.A lapátok Matt elött álltak be a padlóba pont pár centire a lábátólVéletlenszerűen eldobott két újjab kést,amik ezúttal magát a vámpírt találták el és mindegyik tenyerét átszúrták.
-Látom igy nem boldogulok veled..de a híres szerencséd csak a fizikai világban müködik.AZ AGYADBAN NEM!-ahogy kimondta a szavakat,Matt hatalmas fájdalmat érzet a fejében,mintha csak szét akarna robbani.Fél térdre kellet ereszkednie a fájdalomtól.Kinyitotta a szemét de már egy másik helyen volt egy másik időben.Jó pár száz évvel korábban egy hatalmas csata még eltakaritatlan maradványainál találta magát.Szanaszét heverő tetemek,levágott testrészek,páncélok és fegyverek.Itt-ott Matt észrevett egy egy karóba húzott még szenvedő katonát,vagy egy egy kardra vagy lándzsára tűzott fejet.Az ég mintha csak a vértől lett volna vörös.És egy dombtetőn meglátta ellenfelét.Tudta,hogy ő az pedig teljesen megváltozott,felvette eredeti démoni alakját.Orra,füle és szája is denevérére emlékeztetett,és legalább két és fél méteres lehetet.Böre szürke volt és olyan feszesen feszült csontjára mintha nem is lenne közte hús.Kezén és lábán hatalmas karmokban végzödtek az ujjai és ahogy Matt ránézett vísitva kiterjesztette hatalmas börszárnyait.
-Gondoltam,meg mutatom hol születtem-a lény szája nem mozgott,a férfi a fejében hallota a szavakat-és most pusztulj halandó!
A földöntúli lény csak felemelte karmos kezeit,és a csatatéren lévő még nagyjából egybe lévő halott katonák elkezdtek feltápászkodni és hörögve keresték áldozatukat,majd mikor üres szemükkel Mattra néztek egy ember ként vetették rá magukat a férfira.A vámpír vísitva felnevetett,de a nevetése hirtelen elakadt.A kupac alat ugyanis valami olyan erősen kezdett fényleni,hogy szárnyaival el kellet takarnia torz arcát,majd a fény egyre erösödött végül akárcsak egy robbanás úgy tört ki,miközben az útjába kerülö halott katonák másodpercek alatt szénné égtek.A kupac alól már nem az öltönyös Matt lépett elő.Ezüst szinű lovagi páncélt viselt arany diszitéssel,vörös köppenye lebeget mögötte és mintha még mindig fénylett volna.Kivont pallosával a démoni teremtményre mutattot,akinek megdöbbenés üllt ki grotesz arcára:
-Hatalmas hibát követtél el démon!Az én agyam,az én szabályaim!-a férfi két marokra fogta a fegyvert,bal lábát enyhén behajlitvaelörébb tolta,és vállához húzt a pallost-És most démon ,készülj a halálra!-Matt és a vámpír szinte egy időben rontottak ellenfelükre,a vámpír hatalmas szárnyait kiterjesztve repült.A férfi felugrott mikor úgy érezte elég közel van és pallosával a lény szárnyára sujtott.A szárnyt ugyan sikerült tövig levágnia,amitöl ellenfele földöntúli vísitásban tört ki,de az emiatt lezuhanó lény még pont el tudta kapni a férfi derakát,és igy mindketten a földbe csapódtak.A férfi kezéből kiesett fegyvere.A vámpír megragadta a földön hanyat fekvő férfi jobb bokáját,de Matt reflexbül,bal lábával akkorát rúgott a lénybe amekkorát csak bírt.A vámpírt meglepte,hogy ekkora erővel bír a férfi de csak egy pillanatra engedte el a lábát,ám ez elég is volt.Matt a kardjához gurult és újra volt fegyvere.Ám ezúttal lasúnak bizonyult.A vámpír megragadta a nyakát és felemelte úgy a férfit,hogy az szemmagasságban legyen vele.
-Szép lassan összetöröm a nyakad és szánalmas kis fegyvered sem tudod használni!-a férfi alig kapott levegőt de a lény megrökönyödésére mosolygott
-Akkor mutatok újat!-egy durranás hallatszodott,miközben a vámpír arcára újra kiült a döbbenet és elejtette a férfit.Egy hatalmas lyuk tátongott a hasánál.A féfri kezében a pallos helyett egy duplacsövű pisztoly volt,ami még mindig füstölgött.A lény már már visitott:
-Ostoba!Ilyen fegyverrel nem állithatsz meg!
-Azt én is tudom-nevetett a férfi-de amint látom kurvamód fájhat!-A vámír a sebhez kapta a kezét és a seb szinte azonnal beforrt.Olyan gyorsan vetette magát a férfira,hogy ezúttal Matt nem tudot reagálni.Fegyvert tartó kezét megragadva a vámpír teljes erőböl hozzávágta az egyik karóhoz.A karó pont úgy tört ketté,hogy a tetem Mattre boruljon,igy egy pillanatig nem tudott tájékozodni csak a belsöségeket látta arca elött.Ameddigre sikerült lelöknie magáról a testrészeket,már ellenfele meg is ragadta combjánál és nyakánál, és feje felé emelve rávágta Matt-et a térdére.A férfi hatalmas fájdalmat érzet amint a földöntúli lény csontos térde hozzácsapodott a páncéljához.Úgy érezte leszakad a veséje.Újabb csapás érte a veséjét és rájött,hogy a páncél se bírja örökké.Már hallota,hogy ropog a fém.Ám a lény abbahagyta ezt a támadás formát.Maga elé dobta a páncélos férfit,majd hatalmas karmos lábával rálépett a férfi mellkasára,és Matt érezte ahogy lassan behorpad a mellvértje.A fájdalmat csak mégjobban fokozta,hogy a vámpír most elörehajolt annyira,hogy pár centire legyen csak az arcuk egymástól.Matt észrevette,hogy a lény karmos kezével épp leveszi róla a sisakot,rájött cselekednie kell.Kesztyüjéböl kiugrott egy legalább tiz centis tőr amit egyböl vele is vágott a lény szemébe.Bejött .A dög végre üvöltve leszállt róla és igy volt ideje feltápászkodni.Bár a sisakját már elvesztette de nem gond,ő van elönyben.Széttárta karjait,amik közt egy függölegesen lebegő kard jelent meg,aminek a markolata egy aranyozott keresztet formált,majd ahogy kezét széthúzta úgy jelent meg még négy ugyanilyen kard.Egyiket a kezébe vette a többi pedig mintha életre kellt volna,mind mind a vámpír felé irányúlt.A démoni lény felé olyan sebességgel repültek a kardok,hogy földöntúli gyorsaságával sem volt esélye rá,hogy elugorjon előlük.A kardok olyan könnyedén vágták le a karját és a lábait mintha csak papirból lettek volna.A vámpír egyre jobban vísitott miközben hanyatfekve fetrengett a vértöl boritott egykori csatamezön .Kezében kardjával Matt ellenfele felé lépett,és teljes erőböl beledöfte a lény szívébe.Amint kihúzta fegyverét újra lesújtott és a kard végre a vámpír fejét is elválasztotta a testétől.Mattröl eltünt a lovagi páncél és újra az öltönyét viselte.Kezében már egy benzineskannát tartott,és miután meglocsolta vele a lény maradványait rágyújtott egy cigire és a gyújtott a testre dobta.A tetem hirtelen hatalmas lángra lobbant ,de csak egy pillanatra majd ki is aludt a láng.Matt összeesett és újra féltérde rogyott.Tudta,hogy visszatért a fizikai világba de nem látott.Szeméhez kapva rájött,hogy vér folyik szemeiből.Végigtapogatta arcát és rájött,hogy orrábol,szájából és füléböl is szivárog a vér.Rájött,hogy az asztrális síkón annyira túleröltette magát és olyan sérüléséket szenvedett,hogy már nem élheti túl.Nem félelmet érzett..inkább csak fáradtságot.Hihetetlenül ki volt merülve.Nem akart mást csak aludni.Oldalra dölt és magzatpózba helyezkedve álomba szenderült.Örökre.

A Lélekgyüjtő



12. Fejezet


Stone amint átkarolták az érdes ismeretlen kezek,reflexszerüen átváltozott,és maga is meg lepődött,hogy a megszokott szürke szin helyett ezúttal obszidián fekete színűvé vállt bőre.A teleportáció,ebben a formájában úgy látszik nem viselte meg,új helyen találta magát,valószínűleg valami főfolyosó lehetett.Berendezés nem volt csak pár neoncső,amik már kiégöben voltak,haloványan villogtak csak.Stone reflexből hanyat vágta magát,és érezte amint a karok elresztik a szóritásból.Amilyen gyorsan tudott felpattant igy szemtől szemben állt végre ellenfelével.A hatalmas vörös börű démon még nála is legalább egy fejjel magasabb volt.Stone két marokra fogta a kalapácsát és igy várta,hogy a démon támadjon.Ellenfele kezében lángcsóva jelent meg amiből egy hatalmas pallos formálodott ki,majdnem akkor mint a démon maga.
-Gyere csak te rohadék!-üvöltötte Stone-most bosszút állok érted Robert.-a férfi megcélozta a lény bordái,de csak a fekete füstöt talált el.A lény már nem volt ott.A férfi maga is meglepödött de a démon hátulról át tudta döfni,igy a hatalmas penge Stone hasánál tört elő.Miközben egyik kezével a kalapácsát fogta,másik kezével könyökkel hátracsapot,de újra csak a füstöt találta el,ám igy a pallos is eltünt a testéből.A lény ezúttal mellete jelent meg,ám most túl lassúnak bizonyult.Stone olyan erővel találta el a lény kezét,hogy nem csak a fegyverét ejtette el hanem a kézfejét is ripityára törte.A roncsolodott csonkon itt ott kitüremkedtek a csont darabok és fekete kátrányszerü anyag szivárgott belőle,ami a padlóhoz érve teljesen átmarta azt.A lény reflexszerüen sérült testrészét markolta meg épp kezével,ez Stone-nak elég idő volt,hogy újabb csapást mérjen ellenfelére.Ezúttal mellkasát találta el olyan erővel,hogy a lény falnak csapodott,és egy részét ki is törte annak.A démon miközben probált volna feltápászkodni a férfi újabb csapásra készült de ezúttal csak a padlót találta el,amiböl egy jókora darab le is szakadt.A démon már felette lebeget és még mindig leengedett fegyverét tartó karjára csapott le a kezébe teleportál palossal.Stone-t kicsivel a válla alatt érte a csapás és tőböl le is szakitotta a karját,elveszitve fegyverét is.Bár egyenlőre vérezni nem tudott a férfi tudta ha visszaváltozik elvérzik és meghal.Rádöbbent,hogy bár teste szokottnál is keményebb hála Eve varázslatának,de rövid időn belül igy is úgyis átmarja a lény pokoli vére.Nem tudta mennyi ideje lehet vissza de abba biztos volt,hogy addig megöli ezt a szemét dögöt,neki már mindegy de akkor is megbosszúlja társai halálátCsak azt bánta,hogy nem lehet ott mikor mindennek a kitervelőjét vissza küldik a Pokolba..Bal kezével olyan erővel ütöt a lény felé amekkorával még talán sose.Ezúttal talált is.A démont az állkapcsán érte az ütés amitöl pár métert hátra is csúszott.Ellenfele újra lesújtani készült a pallossal de a férfi gyorsabb volt és elörelépett pont anyira,hogy bal alkarjával a lény alkarjára tudjon csapni,igy a pallos,nem érte el a célját.Stone minden erejét beleadva megfejelte ellenfelét,amitöl fel repedt az orra és az agyarakta rejtő fogai.A férfinak közben rá kellet döbbenie,hogy a fekete kátrányszerű folyadék ami a lény vére még az ő "bőrét is képes átmarni,hátralépett és miközben homloka már sistergett észrevette,hogy a lyuk amit a lénnyel ütöt a falon,a puszta levegőbe vezet,és a férfi megállapitása szerint elég magasan vannak ahoz,hogy..gondolatmenetét nem tudta befejezni,a lény újra ott volt mögötte.Amilyen gyorsan csak tudott lehajolt és egy 180 fokos fordulattal gyomorba ütötte ellenfelét amitöl az megrogyott.Ezt kihasználva Stone a lény mögé ment és úgy karolta át a nyakát épp kezével,hogy allenfele véletlen se tudja kiterjeszteni hatalmas szárnyait.Majd a már igy is sérült falnak rohant pokoli ellenfelével.Úgy törték át a falat akár egy groteszk faltörö kös,amitöl a démon már rengeteg sebböl vérzett,marva ezzel a férfi ónix keménységű "bőrét".Stone jól tippelte :elég magasan voltak ahoz,hogy a becsapódást egyikük se élje túl és ez feletébb örömmel töltötte el.Élete utolsó pillanatában mosolygott.

A Lélekgyüjtő




11.Fejezet





Melissa elött kezdett tisztulni a kép.Ha homályosan is de már látott.Négykézlábra sikerült támaszkodnia és közben azon gondolkozott mi is történt.Ahogy kiszálltak a jeepböl be is rohantak a hatalmas épületbe ami leginkább egy toronyházra emlékeztetett azzal a különbséggel,hogy ez mindentöl távol épült fel de Melissa úgy gondolta legalább hetven-nyolcvan méter körül lehet.Stone berúgta az ajtót és aztán már csak arra emlékszik,hogy erős kezek ragadják meg a derekát és utána itt ébredt fel.Nem tudja mennyi ideig lehetett elsötétülve a világ számára,de a kénes szagot még érezte és a füst egy része is még most is gomolygot.Sikerült fellálnia bár még kicsit szédelget.Össze rakta mi is történt:Olivía valószinüleg rájuk küldte azt a démont aki Stephanie-t elrabolta ,hogy a lény"szorja szét"őket.Körbenézett,hogy felmérje a terepet,de sajna túl sötét volt. Jeleket rajzolt a levegőbe,majd egy fénygömb jelent meg egy fél méterre elötte.Ahogy kezeit mozgatta a kékesen világító focilabda nagyságú gömb úgy mozgott vele.Már fel tudta mérni a környezetét.Dobozok,ládák,hordók..nagyon úgy tünik,hogy egy raktár épületbe került.Már csak azt kell kitalálnia,hogy merre van a kijárat.Ahogy elindult az egik fal mentén,maga mögül egy halk,de halható morgást hallot.A morgás erősödött.Hirtelen megfordult és a gömb fényénél már csak a felé ugró vadállatot látta.Reflexszerüen hanyatt vágta magát és bár a derákába nyilaló fájdalom kicsit sem volt elhanyagolható még mindig jobb mintha kettészakitották volna.A lény elsuhat felette,tehát,jól idözitett.Melissa hasár fordult ,és miközben a gömb ott lebeget felette sikerült kivennie,hogy egy vérfarkas támadt rá.Amilyen gyorsan csak tudott felüllt és újabb varázslatra készült.Tudta,hogy egy másodperc csúszás az életébe kerül.A dög pofája már olyan közel volt,hogy érezte a vér szagott ami a kés nagyságú fogak közül szivárgott,de sikerült.A Melissa felett lebegő gömb hirtelen szétdurrant és olyan hatása volt mint egy fénygránétnak.Az egész raktár fényárban úszott egy pár másodpercig,aztán hirtelen kialudt.Melissa még idöben könyökébe tudta temetni fejét,bár még igy is kicsit megviselte a dolog de tudta,hogy nem késlekedhet.Amennyire tudottmegprobált hátrábbgurulni és féltérdre helyezkedve vakon rajzolt a levegőbe.Kezeiben egy egy hosszabb lángcsóva jelent meg,amik lassan rövidkarddá formálodtak.Ígí már látott is és fegyverei is voltak.A lángok neki ugyan nem ártanak de a dög valószinűleg nem fog neki örülni.Melissa észrevette,hogy a lény még mindig kábán kovályog,mivel jobbak az érzékei kicsit tovább is tart helyre jönnie egy ilyen sokkból.Melissa tudta,hogy nem pazarolhatja a drága idejét,amilyen gyorsan csak tudott odarohant a négykézlábon lévő vérfarkashoz és az egyik kardot bordái közé szúrta amilyen mélyen csak tudta.Bár a szívét elvétette a lén mégis fájdalmasan felüvöltött,ráadásul a bundája is kigyuladt.A vadállat kétségbeesetten oldalra vetette magát,hogy elolltsa a lángoló bundáját,mindeközben még Melissa kezéből is kirántotta egyik kardját ami ettöl azonnal el is tünt,igy a nő elvesztette egyik fegyverét,és tudta nincs ideje újabb varázslatra.Hátrálni kezdett és két marokra fogta kardját.A dőg pedig mintha nem is törödne már sérülésével úgy rohant felé.Nem volt ideje elugrani és a falhoz is túl közel ért már.A vérfarkas olyan erővel vágta falhoz,hogy egy pillanatra felmerült benne,hogy vajon hány csontja tört most el.Aztán rájött,hogy a lénymég mindig fogja,de már erötlenebbül.A kardja ugyanis átdöfte a vadállatot,és a hátám jött ki,miközben égett ször szaga csapta meg az orrát,rá kellet döbbenie ha nem szedi le magáról a lényt vele együtt fog megsülni.Minden erejét összeszedve felfelé húzta a kardját,de nem érte el a célját,mert a dög még idöben elhajitotta magától,és miközben beesett a dobozok közé rájött,hogy már nincs fegyvere.Minden erejét összeszedve újabb varázslatba kezdet,a lény bundája még itt ott parázslott ezért be tudta mérni a célpontját.Pár kéz mozdulat után a földre csapott,amit hatalmas robaj követett és a szobában fellelhető szinte összes doboz,láda,és hordó egyszerre repült a célpontja felé.Melissa egyik kezével még mindig a padlót fogta a másikkal pedig a tárgyak irányába mutatott,majd összeszoritotta öklét és érezte amint ellenfelére ránehezednek a tárgyak.Tudta,hogy ebbe nem valószinű,hogy áldozata belehal ,de legalább időt nyert.Hogy újabb varázslathoz készüljön elő,muszáj volt abbahagynia az előzöt.Halotta,hogy a lény még él.Kezeivel újabb gömböt formállt,de ezúttal egy vörössen lángoló és sokkal nagyobb gömböt.A gömböt feje felé emelte és legalább két méteresre növelte majd hozzávágta a tárgy kupacra ami alatt a vérfarkas már egyre élénkebben motoszkállt.A dobozok és ládák olyan konnyedén borultak lángba akárcsak a száraz gallyak,miküzben a hordók nagyokat durranva adták meg magukat a hőtágulásnak.Melissa elégedettségét döbbenet válltotta fel,a tűz fényénél meglátta a hordókon a "rendkivül robbanás veszélyes"jelzést.Még volt ideje rá,hogy újabb varázslatot hajtson végre,mielött az egész raktár darabokra robbant.

A Lélekgyüjtő



10.Fejezet




Nem értem.Egyesek "hős"-nek hiszik magukat,pedig csak bolondok.Kiállnak egy olyan fajért ami kirekeszti őket,amihez nem is tartoznak igazán..egy olyan fajért ami eldobta magától a lehetőséget,hogy több legyen,pedig mindene meg lenne hozzá.Egy olyan fajért amit értéktelen papirfecnik tömkelege irányit és prímitiv vágyaik.Olyan fajért aminek többször is az orra elött volt a megoldás,de vagy nem érdekelte vagy nem hitt a szemének.Egy olyan fajért mint az ember.Ezek a "hősök"még mindig képesek kiállni az emberekért.Pedig túlnöttek a birkákon,de nem sikerült teljesen levetközni az emberi mivoltukat.Pedig az emberiség annyira jelentéktelen.Szinte csak"másodpercek"óta létezik és többet ártott mint használlt.Ötven,hatvan száz év?Az semmi az örökkévalósághoz képest.Több jogunk van birtokolni a földet.Több millió éve itt vagyunk,még a tengerekben meg se jelent az élet amikor már megérkeztünk ide.Tanúi voltunk az élet keletkezésének.Több jogunk van itt lenni mint az embernek.George-ot meg akartam menteni.Azt hittem megérti.Azt hittem rájön,hogy igazam van.De tévedtem.Szerettem.(most is szereted különben nem foglalkoznál vele,és nem tervelted volna ki ezt az egészet,hanem csak a tervre összpontositanál)CSEND!Nem.Nem érdekel.Ez pusztán az egyensúly miatt kell!Ő is megölt engem(álltasd csak magad a saját hazugságaiddal,de érzem,hogy benned van valami,akármennyire is el akarod nyomni,elölem nem tudod).A szikra velem együtt hallt meg.Szeretet,megbocsátás,megértés,félelem,együttérzés ezek már rég nincsenek bennem(a részed vagyok,bármennyire is sajnálatos még maradt benned ember)NEM!CSEND!NE MERÉSZELJ GUNYOLODNI!Megszerzem a Smaragdot,megölöm az utolsó pár porszemet akik azt hiszik,hogy változtathanak bármit is,és megnyitom a kapukat(és bosszút állsz)Igen és bosszút állok.(a bosszú is emberi érzés,emberi reakció)Nem vagyok ember!(nem,egy korcs vagy.az átalakulásod még nem teljes)NE MERÉSZELJ ALSÓBBRENDŰ FAJHOZ HASONLÍTANI.Én itt Isten vagyok(rovarok közt vagy Isten ,de az istenek közt rovar maradsz)-Olivía földre rogyott és úgy érezte mintha belülröl szaggatná valami(ne merészelj mégegyszer ellent mondani nekünk,a részünk vagy,nem tudsz hazudni)Olivía felpattant és dühösen a tükörbe öklözött,ami csörömpölve tört ripityára.Egy darabig még nézte a véres kezét,amjd maga se tudja miért hirtelen rájött a sírás,és kirohant a teremböl.Átérve a másik terembe a kardhoz lépett.Nézte az ébenfekete kardot,a markolatán a ősi faragásokkal amik őket ábrázolták.A limbóiakat.Nézte a kétélü majdnem egy méteres pengét.Nézte és miközben könnyei már elhomályositották látását,arra gondolt mennyire szerette azt a férfit aki ezzel a fegyverrel vetett véget elöző életének.Mennyire szerette a férfit aki elárulta.Kezébe vette a fegyvert és a teremben lévő oszlopokat dühösen csapkodni kezdte.A földöntúli penge olyan könnyedén vágta át a márvány oszlopokat mintha csak a levegöt hasitotta volna.Olivía maga se tudta mennyi ideig csapkodott dühödten de minden egyes csapásnál George-ot képzelte maga elé.Az egyetlent akit szeretett,és mégis elárulta.De legjobban azért haragudott a férfira mert még mindig ö volt az egyetlen aki miatt nem tudta még teljesen kitörölni az emberi lényét magából.Pedig az emberi énje csak szenvedést okozott neki.A "jó" és a "rossz"dolgok is.Az emlékek.A vágyak.A hiányérzet.Minden eggyes emberi érzés csak szenvedést okozott.A szép emlékek fájtak mert csak emlékek..A rossz emlékeknek legalább haszna volt.Nélkülük talán nem lenne az aki.Talán azért szenvedett ennyit,hogy ne csak kötelessége hanem akarata is legyen kinyitni a kaput.Talán végig "fajtársai"avatkoztak a dolgaiba,hogy a szenvedéseit olyn mértéküre növeljék ami miatt annyira felgyülemlik benne a düh a harag és az elkeseredetség,hogy megtegye amitt kell.Elfogadta,hogy nem a boldogság jutott neki osztályrészül.Nem azért született meg,hogy neki jó legyen.Már már elfogadta a keserüséget és akkor jött ez a férfi és mindent megváltoztatott.Megismerte az élet szép oldalát.A szerelmet.És meg tanult szeretni.De a sorsát nem kerülhette el.Feladata volt és szólitották.Egy mód lett volna,hogy meg mentse az egyetlen élölényt aki valaha számitott neki de ő nem kért ebböl.Talán ez is igy volt elrendelve.Meg kellett halnia,hogy erősebb legyen.De ezúttal ő öli meg a férfit.-Stephanie csak annyit látott,hogy Olivía a tükörrel veszekszik,majd földre rogyott és mikor feltápázkodott mérgesen,ököllel belevert a tükörbe és elrohant.Stephanie majdnem teljesen biztos volt benne,hogy Olivía zokogott

Hali minden kedves olvasónak!Na újfent megszakitju regényünket mert szombaton olyan party volt,hogy ihaj xd!Kezdödöt azzal,hogy átvágodtam H.G. barátomhoz aki egyböl főzőtt nekem egy teát meg saját specialitású gofrit sütött(fehérjéből).Nickelback-et hallgatunk,elmélkedtünk a régi szép és kevésbé szép időkröl meg az első szakítása is szóba jött,aztán edzegettünk kicsit majd bevágodott Viki és neki ültünk 3some-ban Magic The Gathering nevű kártyajátéknak ,amiben H.G. jól elcipözött mind2önket,Viktor "halála után én még vagy 2 körig hősiesen álltam a sarat.Eme idili pillanatban a fiatalok még nem sejtették..xd.Megjöt Peti ugyanis és elfuvarozott minket Teskóba,már akkor olyan érzésünk volt mint egy tipikus party tini film szereplöinek,amit a kocsiban szoló Cool-Túra filmzenéje még tovább fokozott benünk.Teskóba betámadtuk a italrészleget és megkezdödött a brainstorming,hogy mit is igyunk.Lett belöle egy üveg vodka egy tequila,6 sör meg egy pezsgő .Benzinkúton a kedves,aranyos ám feleannyira sem eszes hölgytöl meg tudtam venni az aznapi cigi adagom ,meg egy doboz szivart is majd visszatértünk H.G.-hoz,amig Peti lerakta a kocsit meg elment az este újabb szereplöjéért.Pizzát rendeltünk majd nekiálltunk kártyázni amit abba is hagytunk hamar mert megérkezett Péter(már megen xd)és Ági aki innentöl csak Gengszter xd.Kiderült,hogy Ági egy olyan különleges nőnek látszó élőlény akinek egyik kedvenc filmje az egyébként epicus Hullajó és a Facility,meg imádja a Slipknotot,szóval meg mertük nézni a társaságában a Slither nevezetű "filmet",amiröl csak annyit,hogy szétrobanó szobát benövő nő,meztelen csigák és egy polippá amorfálodott idegen lény emberi testben,kajak sok ökörség,gusztustalanság és a hab a torkán,hogy szerintem a legrondább szereplögárdával rendelkezik.A film alatt a pizza és a pia is fogyott rendesen,és elkezdödött a youtubos agyfaszok nézése,majd amikor lementem egy cigire arra értem fel,hogy H.G. berakta a Maszk filmzenéjét és közli,hogy táncolok vele.A padló nagyon jól csúszott aminek köszönhetöen Maszk-nak érezhetük mind2en magunkat.A többiek közben imádkoztak ,hogy egyikünk se szálljon bele a velünk kb egyforma nagy tv-be de szerencsére valószinűleg meghallgatásra került a dolog mert túlélte mindenki,a tv-t is beleszámítva.xd.Mellesleg mi meg azon imádkoztunk(még mindig),hogy ne legyen felvétel az esetröl xd.Egyszer csak már hajnali negyed 2 volt ugyhogy eldöntöttük:go amstell!H.G. felvett egy nadrgtartót fekete inggel,tehát ádvedlett H.C.-ba.Ő is meg Viki is kapot tölem egy-egy szivart,majd H.C. bement wc-re és szivar nélkül jött ki szóval kapott még egyet,és negyed órás szarakodás után el is indultunk.Szivarral az arcba levágodtunk a heringpartyba.Egy szardiniás konzerv ehez képest tiszta bálterem lett volna.Komolyan olyan tömeg volt,hogy egy megjegyzést nem lehetett elejteni .Egyelöre felmentünk és Viktorral dumáltunk egy kicsit,aki közölte hogy egy csaj azt mondta nem áll neki jól a cigi..Egy: mi a fasz köze van hozzá?2.Az szivar te vak liba!Csatlakozott hozzánk Gengszter meg Peti is ,bár utobbi elég gyorsan lepárolgott a hering partyba,szóval hosszas agyalás után úgy döntöttünk megkeressük a 2 hiányzó láncszemeket az ötösfogatból.Kiderült,hogy valahogy legelöre jutottak,szóval kénytelenek voltunk utat törni magunknak mint a természet a Jurassic Parkban.Miután csatlakoztunk a többiekhez,leginkább H.G.-nek köszönhetően,aki mindenkit tolt hátra,elég nagy teret alakitottunk ki magunknak.H.G. pedig tovább folytatta a tolakodást amit néhányan magelégeltek ugyan,de ha szóvá tették H.G. csak megfordult ,megpaskolta a fejüket,meg az arcukat majd ellökte őket.Az egyik srácot már nagyon irritálta,amire odajött hozzám hogy:-Gyuri én ezt ma még megverem!-majd tovább folytatta a dolgot.Egész jó zenék voltak,amire még táncoltunk is.Észrevettünk két eléggé ittas csajt(a" kibaszottul részeg" mondjuk lehet jobb kifejezés rájuk)akik egymással taperolva és smárolva hanyattestek.Többször is.Valahogy megakadt a szemem H.G.-n aki már kb tökig kigombolta az ingét,és mivel nehogy már alulmaradjak ezért én is igy tettem.Sajna a zene kezdett elszarodni ezért Viki elkérte a kulcsot és vissza vágodtunk H.G. hoz mi hárman.Viki én meg a söröm.Útközben(érts kb 50 méter)két elég gyanús egyed esélyes volt,hogy belénk köt,de inkább egymással tették ugyanezt aminek mi felettéb tudtunk örülni.Felérve néztünk pár stand up commedys bejátszást,majd miután mindenki hazaért bevágtuk a szunyát.Reggel meg az első amit megláttam az,hogy Viki szószerint az arcomba vigyorog,mint közölte azért mert horkoltam.Aki ebben lát összefüggést az írja meg a megfejtést mert én nem nagyon xd.Elkezdtünk fegyver demonstrációkat nézni,majd mikor H.G. hazaért kajával,meg reggeliztünk és elkezdték nézni nosztalgiábol a Facility-t de sajna befejezni nem tudtuk ert a nép elkezdett vándorolni.De elötte még a Démonok Éjszakájából megnéztün egy bejátszást,amiből H.G.-nak az a korszakalkotó ötlete támadt,hogy 28-án csináljunk beöltözös Halloween party,szóval azúton szólok mindenkinek ,bár a helyszin még kérdéses:D.Nagyon király este volt és ezúton is köszönöm a résztvevő barátaimnak H.G.-nak,Petinek, Vikinek és nem utolsó sorban Gengszter Áginak is ezt a felejthetetlen éjszakát!(bár H.G.-nak azért volt felejthetetlen mert amire nem emlékszik azt el se tudja felejteni de azért felvílágositottuk pár részletröl)xd

Hali mindenkinek!Egy bejegyzés erejéig meg kell szakítanom titeket a lelkes regény olvasásban,ugyanis csütörtökön újabb moziélménnyel gazdagodtam,de mielött magára a filmre rátérnék hadd említsem meg a két borzalmas bemutatót amit elötte végig szenvedtünk.Miután Viktor felvette a 2d-s szemüvegét(szerintem jó poén xd)következő jelenet tárult elénk:világháborúban rohan egy ló és húzza maga után a szögesdrotot..Meg is kérdeztem,hogy ez Amerika kapitány ló verziója e,de az előzetes további részéből Viktor megállapította,hogy ez igazából Lassie ló version.Utána" megcsodálhattuk"a kémkölykök 4d(!) előzetesét..MI A FÉSZKES FASZOM AZ A 4D??Kétszer megnézzük 2d-be?Már az elöző részek is hidegen hagytak de ez a bemutató már a gagyi cimszó alatt 20x aláhúzva szerepelhetne a szinonima szótárba.Nagy nehezen,a székbe kapaszkodva sikerült megállnunk,hogy ne menjünk egyből haza,de igazából megérte várni.Mégpedig nem másra vártunk,mint a Vasököl-re.Hugh Jacman-t alapból birom,bár mindig ugyanazt a szerepet játsza(morcona,többnyire wescos félalkoholista harcos alkat,akiröl mindig kiderül,hogy van szíve)de baszot jól áll neki,szóval már az ő alakítása miatt is megérte a filmre menni,de a többi színész sem volt rossz,leszámítva egy szereplőt..A film látványvilágára nem lehet panasz,szerintem nagyon jól nézett ki,a robotok frankón meg lettek csinálva,a bunyó jelenetek nagyon magával ragadták a nézőt,amihez a zenei aláfestés is passzolt,ezzel fokozva a hangulatot.Sajna szerintem viszonylag kevés volt az ilyen rész benne,de hát izlések és ficamok ugyebár.A film legnagyobb negatívuma,hogy néha eléggé disney és vagy szappanopera beütése volt.Néhány párbeszéd ugyanis hagyján,hogy nyálas volt de a szereplők minimum 3x mondták el ugyanazt..Jackman karaktere meg sokszor mindenre figyelt csak a robotjára nem.Annak mondjuk feletébb örültünk,hogy a csók jelenet nem robottal volt :D.Összeségébe egy agyon élvezhető,hangulatos film lett,bár egyáltalán nem volt lezárva ,kicsit olyan volt mintha elvágták volna.Remélhetőleg azért mert lesz 2.rész.Ja és zároakkord ként az új etalon poénom:moziból hazafele jövet azon beszélgettünk,hogy Viki allargiás a kivire,mert ha megeszi szúrja a torkát meg viszketi.ÉN meg benyögtem,hogy"Meg kéne hámozni"xd

A Lélekgyüjtő






9.Fejezet




Öt éve.Öt éve,hogy életben maradt ugyan,de minden mást elvesztett.Igen,Eve átkozott minden napot azóta.Nem elég,hogy a szeme világától megfosztották,új személyazonosságot kapot és egy pár négyzetméteres kertvárosi házban,folyamatos megfigyelés alatt tartották.Nem láthatta többé a lányát és a férjét,még nekik is úgy kellet tudniuk,hogy meghalt.Nemsok mindenki éli meg a temetését.És mindez miért?Mert egy idióta farkast hozott bárányok közé.Mert egy idiótabeleszeretett valakibe akibe nem kellet volna.És ez az idióta most itt áll az ajtójában és arra kéri segitsen neki.Kár,hogy ez az idióta az egyetlen akinek sikerülhet.
-Egyszer már megöltem..
-A mellékelt ábra szerint elég pocsék munkát végeztél George.Ha jól érzem Stone is itt van.A zöldfülü ki?
-Matt vagyok,tiszteletem.
-Honnan szedtetek egy smaragdot?
-Nem lényeg Eve..Segitesz vagy nem?Kifutunk az időböl..-Eve hátrahózta az arcát takaró csuklyát és George felé fordult-
-Te tehetsz róla!Nézd meg,hogy mit tettél velem..Igor,Laura és Steve miattad halltak meg!Hát hozd is helyre!De ezúttal ne félmunkát végezz!-Eve megfordult és elindult a másik helyiségbe.A hyelyiség tele volt füstölökkel,bútor gyanánt viszont csak párnák voltak körbe rakva.
-Üljetek le.-a négy vendég helyet foglalt a párnákon,miközbe Eve egy kis szütyőt vett le az egyik pólcról és meggyújtott négy füstölőt-Óráknak fogjátok érezni ,de valójában pár percig lesztek kiütve,amikor visszatértek a képpeségeitek felerösődnek,de sietnetek kell mert csak ideiglenes a dolog,pár óráról van szó..
-Amint felkeltünk,megyün is Eve-felelte George,de a nő nem reagállt,hanem a kis szütyőböl tenyerébe szóre egy kis adag port amit a vendégei arcára hintett,amitől szinte rögtön hanyattestek.Eve ugyan nem látott de jól tudta,hogy most valószinűleg rángatoznak,miközben fennakadt szemükkel egy egész más világot látnak,hogy mit azt csak ők tudják.Eve az ősi indián sámán mágiát örökölte,de csak másokat tudott segíteni vele.Ezenkivül volt egy hatodik érzéke is amivel meg tudta állapítani valakiröl,hogy milyen különleges ereje van,és milyen szinten.Amióta megvakult azóta ugyan egy érzékkel kevesebb volt neki de a többi éllesége kompenzálta ezt a hátrányát.Pár perc múlva elöször Matt tért magához.
-Öcsém,ez aztán ütös cucc..Kérhetek othoni használatra?-Eve csak almosolyodott,de válaszra nem méltatta a zöld fülüt.Lassan mindenki magához tért,George pedig ígéretéhez hiven elindult a kijárat fele és erre intette a többieket is.
-George-Eve szólt utána-bárhogy is alakulnak a dolgok mi már nem találkozunk..hozd helyre a dolgot.Remélem képes vagy rá.Sok szerencsét nektek.Szükség lesz rá.-George nem tudott mit választani,igy elindultak,magára hagyva Eve-et.A nő érezte a kénszagot egy ideje.Tudta,hogy George-ék elmentek ugyan de nincs egyedül.
-Meg fogsz ölni?-a sötétből mint egy árnyék lépett ki Olivía és mögötte pedig egy hatalmas vörös démon állt mint valami testőr.Olivía egy rövid kacajt engedett meg magának.
-Valószínű.Bár még elnéztem volna jó pár évig ahogy a saját magányod felemészt.
-Akkor eddig miért nem öltél meg?Meg várod amig segítek az ellenfeleidnek?Nem vagy még se annyira inteligens.
-Ne nevetess!Ha tizszer ilyen erősek is lennének akkor se lenne esélyük.Mind megfognak halni még ma.
-Minek kell neked a lelkem?Csak másokon tudok segíteni.Az neked nem vállik hasznodra.
-A kutyáimnak majd hasznára vállik.Esély kiegyenlítés.
-Essünk túl rajta.Ölj meg!Ugyse maradt semmim.
-Elötte még egy apróság.-Eve érezte amint fekete nyirkos kigyószerű csápk ragadják meg karjait és lábait,majd Olivía odalép elé és arcára teszi a kezét.Olivía hátralépett és a csápok visszahúzodtak.Eve egyszerre sírt és nevetett.Látott.Olivía vissza adta neki a szemeit.
-Aljas szemét!Visszaadod amit elvettél tőlem öt évre,rongyos öt percre?Mit akarsz ezzel bizonyítani?
-Elöször is nincs rá szükségem ,hogy bárkinek bármit bizonyítsak,csak azt akartam lássd ki fogja uralni a világodat.És tévedésbe vagy..nem fogsz öt percig élni.-Eve azt kívánta bárcsak vak maradt volna,Olivía felfedte neki valódi alakját,és ez a borzalom volt az utolsó amit életében látott.

A Lélekgyüjtő





8.Fejezet.








Miközben Robert testéről gondoskodtak Lucytának sikerült kiszúrnia egy korong alakú fémtárgyat a férfi zsbében és most arra próbáltak rájönni mi lehet a furcsa tárgy.Amint George hozzáért a tágy elkezdett villoni és a férfi földre ejtette.A tárgy felett Robert holografikus képe jelent meg.
-Ha ezt az üzenetet halljátok barátaim az annyit jelent,hogy idő elött kellet távoznom az élők sorából és nem tudtam nektek odaadno legújabb személyre szabott fejlesztéseim.A Fejlesztő Terem hátulján lévő zsilpkapu mögött vannak a legújabb eszközök.A kód :75G5311.Lucyta neked terveztem egy ruhát ami megvéd a naptól vagy bármilyen más mesterséges fénytől.Stone nem volt egyszerű de összehoztam neked egy közel ötven kilós kalapácsot ami teljesen elnyeli a kifejtett kinetikus energiát.Így ezáltal nem csak,hogy nem fogsz ütés álltal kelltet rezgés hullámokat érzékelni de minden eggyes ütés nagyobb lesz mint az elöző.Stephanie neked van ott egy szérum ami lehetövé teszi,hogy önmagad is regeneráld nem csak másokat.Matt van ott neked pár dobótőr amik domitumból készültek.Bármit átvágnak,akármilyen síkon és szinte elpusztithatatlanok.George neked pedig sikerült végre megcsinálnom a fémkesztyűdet,visszahúzhatós tíz centis karmokkal.Remélem hasznát veszítek a prototípusoknak,és,hogy kisseb a baj mint amekkorára számítottam mielött ezt a bejegyzést öszeraktam.Viggyázzatok magatokra és sok sikert.Társatok Robert.-a készülök kikapcsolta magát.Pár másodpercig senki nem szólt.Végül Mat szólalt meg elöször.
-Mindenki über hi-tech kütyüket kap én meg pár pengét?Ez nem ér..-Senki nem értékelte humorosnak szánt megjegyzését.George közben elindult a zsiliphez és beütötte a kódot.Ahogy felnyilt az ajtó bent mindenki megtalálta az igért "ajándékait"és miután magukhoz vették a személyre szabott tárgyakat,ezúttal Stone szólalt meg.
-Mi legyen Steph szérumával George?
-Majd én odaadom neki!-mindenki meglepödött azon,hogy Melissa tette a kijelentést,de George bólintott.
-Van valami terv George?-kérdezte Stone komoran.
-Visszahozzuk Stephanie-t és megöljük Oliviát..de elöbb megkeressük Eve-et.
-Életben van?Azt hittem Olivía megölte.
-Mindenki azt hitte mert azt akartuk,hogy azt higgyék.De tudom hol van.Elötte be kell hozzá mennünk mert anélkül nincs esélyünk.-George a kezén lévő kesztyüt megfeszitette és kipattantak a hatalmas fém karmok a szerkezetből.Visszahúzta a karmokat és közben rájött,hogy a kesztyű már a puszta gondolataira is reagál.Megmenti Stephanie-t még ha bele is hal.Lucyta közben felvette a testhez simuló,fekete anyagból készült védőruháját.Matt nem birta levenni a szemét a nő tökéletes alakjáról.Komoran Mattra nézett.A férfi elkapta tekintetét.
-A seggem bámulásán kivül szerintem van fontosabb dolgunk is mázlis.
-Induljunk-parancsolta George-Nem vesztegethetjük az idönket.-a Gépterembe érve,egyszer csak mind a három monitoron egy arc jelent meg amint elhaladtak mellete.Hófehér bőrü női arc hideg kék szemekkel és ébenfekete hajjal.Balsejtelmük beigazolodott,Olivía újra él!
-Üdvözlök mindenkit.Bár közületek csak egy valaki találkozott velem valószinüleg hallotatok rólam és ennyi idő után még ilyen alsobrendű primítiv lények is mint ti,rájöhettek,hogy én állok a dolgok hátterében.Gyengébbek kedvéért elmondom,hogy hőn szeretett Főnökötök jó ideje nincs az élők sorában és én vettem át a helyét.Mivel személyesen nincs legtöbötökkel gondom ezért két dolgot kérek aminek ellenében meghagyom a szánalmas életeteket,úgyis mind pusztulni fogtok.Az egyik dolog : szükségem van a Smaragdra.Ha őt és George életét megkapom akkor ezt a alacsony szintű gyógyítotokat is visszakaphatjátok-a kamera kicsit hátrébb ment és látszodott Stephanie amint fekete csápokkal van lekötözve.A kamera visszament Olivía arcára-Jaj majd elfelejtettem.Még egy apróság:a vámírotokra nem vonatkozik amit mondtam.Nem tud róla ugyan ,és maga Robert sem de Robert segitségével pár hónapja az agytörzsébe kapott egy apró ajándékot.Sajnálom de túlságosan irritált a csaj ahoz,hohy életben hagyam.Saját fajtáját gyilkolássza a szánalmas emberiség javára?Milyen csúúnya dolog ez.Szóval számításaim szerint ez az apró ajándék rövid idön belül szanaszét robbantja az árulótokat és nem mellesleg az egész kis kocerájotokat.Én el is köszönök,hogy el tudjatok búcsuzni és szerintem azt a kevesebb mint egy percet használjátok ki mert nagyon a lelkemre venném ha idő elött elpusztulnátok.Pápá!-a kép elfeketedett.Lucytára meredt minden szem,a lányt pedig ugyan a sírás kerülgette de amint George megindult volna felé,elfordult és elrohant.
-Eszetekbe ne jusson!Meneküljetek!A hely le van anyira szigetelve,hogy csak ez robbanjon fel!-Stone elkapta George karját és maga elé rántotta
-Mennünk kell barátom!Nem tehetünk semmit.-George dühösen és mélységes büntudattal a lelkében hagyta el a bázist.Kedvelte Lucytát és megfogja bosszúlni.Nem sokkal azután,hogy kiértek a fényrehatalmas robajjal szakadt be az egész bázisuk,és ahogy Olivía megjósolta a föld szinével lett egyelövé.George rájött,hogy ha igy haladnak a dolgok a történelem ismétli önmagát és kiirtják a társait.Már nincs visszaút.Új társait hiába kérné,hogy bizzák rá a dolgot,egyikük se hátrálna meg és hagyná,hogy igy tegyen,másrész pedig biztos volt benne,hogy egyedül ehez már kevés.Utolsó reményük Eve maradt.Beszálltak a Jepp-be ,hogy megkeressük a vak nőt,aki túlélte annak idején Olivía mészárlását,még ha a szeme világával és addigi életével is fizetett érte.